A permakultúrás kert tervezés folyamata

Felmérés

A felmérés tartalmazza a kliens interjút, a terület felmérését mérőszalaggal, szintező műszerrel, online térképekkel, meglévő helyszínrajz segítségével,egyéb adatgyűjtést. Készül egy vázlat a meglévő állapotokról. A kliens interjú tartalmazza az igényeket az elképzeléseket, anyagi lehetőségeket, ráfordítható időt, stb. A terület megfigyelésére 100 óra javasolt, de az ideális, ha ez egy teljes vegetációs szezon alatt történik. Ez leginkább a tulajdonos feladata. A megfigyelés megadott szempontok alapján történik. Víz, talaj, növényzet, éghajlat, domborzat, állatvilág, hőmérséklet, stb.

Analízis

A második szakasz az összegyűjtött információ elemzése, melynek során meghatározzuk a tervezendő rendszer céljait, funkcióit, határait, alrendszereit, elemeit, és megvizsgáljuk ezeket a permakultúrás etikák és elvek szemszögéből. Elvégezzük a zóna, és szektor analízist. A területet zónákra osztjuk aszerint, hogy milyen gyakran használjuk őket. A gyakrabban használt közelebbi, a ritkábban használt a távolabbi. A szektorokkal mérjük fel a területet érő külső hatásokat, amik nem megváltoztathatók. Részletesen itt:

Zónák, szektorok

Tervezés

Inkább döntéseknek kellene nevezni, mivel az egész folyamat a tervezésről szól valójában. Itt véglegesítjük az elképzeléseinket, készítünk térképeket, listákat, amelyek kommunikálják elképzeléseinket ügyfeleink felé. Bár a vonzó tervrajzok hasznosak ebben a szakaszban, a döntések indoklásának feltüntetése segíthet megvilágítani a tervezési folyamatot, és növelheti annak valószínűségét, hogy az ügyfelek jobban megértsék a terv működését. Tartalmaznia kell a javasolt megvalósítási és karbantartási terveket is. A terv részei a meglévő állapot, szektorok, zónák, vízrendszer, közművek, stb. A tervezés során maximalizáljuk az egymás közötti kapcsolatok pozitív hatásait.

Kivitelezés

Egy idő után át kell ültetnünk az elképzeléseinket a gyakorlatba. Bármennyi időt fordítunk is a mérlegelésre, mindig előfordulnak olyan dolgok, amelyek nem a tervek szerint működnek, de azért nem kell félnünk a cselekvéstől. Csak a terv megvalósításával tanuljuk meg, hogy miként működik az a való világban. A hibák nagyszerű lehetőséget jelentenek a tanulásra, de a felmérési és elemzési szakaszokra való odafigyelés a kisebb mértékűre korlátozza őket.

 

Fenntartás

A kert tervezés része kell, hogy legyen a fenntartás is. A hagyományos kertépítők, és tervezők csak megvalósítják a kertet, majd elmennek. A permakultúrás rendszer (és különösen az olyan ismeretlen technológiák, mint például egy komposzt WC) gondozásának ismerete nélkül előfordulhat, hogy nem fog megfelelően működni. A permakultúrás kert gondozását meg kell tanulni, mert teljesen más mint a hagyományos. Az idő múlásával a természet megmutatja, ha esetleg az elgondolásaink nem, vagy nem a szándékaink szerint működnek. Így a 12. elv alapján újra kell gondolnunk, és a változást kreatívan használnunk.

 

Felmérés

A kert tervezés első lépése a felmérés. A felmérés tartalmazza a kliens interjút, a terület felmérését mérőszalaggal, szintező műszerrel, online térképekkel, meglévő helyszínrajz segítségével,egyéb adatgyűjtést. Készül egy vázlat a meglévő állapotokról. A kliens interjú tartalmazza az igényeket az elképzeléseket, anyagi lehetőségeket, ráfordítható időt, stb. A terület megfigyelésére 100 óra javasolt, de az ideális, ha ez egy teljes vegetációs szezon alatt történik. Ez leginkább a tulajdonos feladata. A megfigyelés megadott szempontok alapján történik. Víz, talaj, növényzet, éghajlat, domborzat, állatvilág, hőmérséklet, stb.

Analízis

A második szakasz az összegyűjtött információ elemzése, melynek során meghatározzuk a tervezendő rendszer céljait, funkcióit, határait, alrendszereit, elemeit, és megvizsgáljuk ezeket a permakultúrás etikák és elvek szemszögéből. Elvégezzük a zóna, és szektor analízist. A területet zónákra osztjuk aszerint, hogy milyen gyakran használjuk őket. A gyakrabban használt közelebbi, a ritkábban használt a távolabbi. A szektorokkal mérjük fel a területet érő külső hatásokat, amik nem megváltoztathatók. Részletesen itt:

Zónák, szektorok

Tervezés

Inkább döntéseknek kellene nevezni, mivel az egész folyamat a tervezésről szól valójában. Itt véglegesítjük az elképzeléseinket, készítünk térképeket, listákat, amelyek kommunikálják elképzeléseinket ügyfeleink felé. Bár a vonzó tervrajzok hasznosak ebben a szakaszban, a döntések indoklásának feltüntetése segíthet megvilágítani a tervezési folyamatot, és növelheti annak valószínűségét, hogy az ügyfelek jobban megértsék a terv működését. Tartalmaznia kell a javasolt megvalósítási és karbantartási terveket is. A terv részei a meglévő állapot, szektorok, zónák, vízrendszer, közművek, stb. A tervezés során maximalizáljuk az egymás közötti kapcsolatok pozitív hatásait.

Kivitelezés

Egy idő után át kell ültetnünk az elképzeléseinket a gyakorlatba. Bármennyi időt fordítunk is a mérlegelésre, mindig előfordulnak olyan dolgok, amelyek nem a tervek szerint működnek, de azért nem kell félnünk a cselekvéstől. Csak a terv megvalósításával tanuljuk meg, hogy miként működik az a való világban. A hibák nagyszerű lehetőséget jelentenek a tanulásra, de a felmérési és elemzési szakaszokra való odafigyelés a kisebb mértékűre korlátozza őket.

 

Fenntartás

A hagyományos kertépítők, és tervezők csak megvalósítják a kertet, majd elmennek. A permakultúrás rendszer (és különösen az olyan ismeretlen technológiák, mint például egy komposzt WC) gondozásának ismerete nélkül előfordulhat, hogy nem fog megfelelően működni. A permakultúrás kert gondozását meg kell tanulni, mert teljesen más mint a hagyományos. Az idő múlásával a természet megmutatja, ha esetleg az elgondolásaink nem, vagy nem a szándékaink szerint működnek. Így a 12. elv alapján újra kell gondolnunk, és a változást kreatívan használnunk.

 

A permakultúrás kert tervezés egyik alapelve, hogy lehetőleg az időnk 80%-át szánjuk a tervezésre és a megvalósításra, és csupán 20%-át a fenntartásra.