1. Figyeld meg, és válj cselekvő részesévé a természetnek:
Hol vagyok? Milyen erőforrások vannak jelen a területemen, amikre figyelemmel kell lennem a tervezés során? Milyen a klíma, a földrajzi hely, a víz, a talaj, a növényzet, a vadvilág, szél, tűz, emberek. Ezek megfigyelésünk tárgyai. Inkább legyen hosszas, és átgondolt megfigyelés, mint még hosszabb, és meggondolatlan cselekvés. A hagyományos mezőgazdaság munkaigényesből energia igényessé vált, a permakultúra tervezés igényes. Azt szoktuk mondani, hogy a permakultúrás tervezés előtt legalább 100 óra megfigyelésre van szükség. De még ennél is jobb, ha legalább 1 évig látjuk az összes szezont a területünkön.
2. Gyűjts össze, és tárold az energiát:
Nem csak az elektromos energiát értjük ez alatt, hanem pl. az összegyűjtött vizet, amivel a későbbiekben öntözhetünk. Vagy egy erdő pl. ami élő tárolója tüzelőanyagoknak, tápanyagoknak, és víznek, szintén energiaforrás. Alternatív energia termelő rendszerekkel gyűjtjük a megújuló energiákat, mint a szél, nap, vízenergia.
3. Érj el hozamot!
A permakultúra nem akarja visszaállítani a tönkretett természetet az eredeti formájában, mert az esetek többségében ez nem is lehetséges. Arra törekszik, hogy az ember, és a környezete egyensúlyba kerüljön. Az ember, és a természet is megtalálja az életfeltételeit. Vagyis egy terület adjon élelmet, tüzelőt, vizet, tartsa el a háziállatokat, miközben a természet sem sérül, sőt a gazdálkodás során az eredetihez képest magasabb minőséget érjen el. Ily módon gyakran visszaValósuljon meg minél jobban az önellátás, válasszunk dísznövények helyett mutatós gyümölterőket. A hozam nem csak élelmiszer. Lehet tüzelő, építőanyag, nektár méznek, de természetesen az élelmiszer az ami igazán biztonságot ad.
4. Gyakorolj önmérsékletet, és figyelj a visszajelzésekre.
Élj egyszerűen, és tudatosan. Szabj határt a fogyasztásodnak, mert senki más nem szab határt ennek. Tartsuk ellenőrzés alatt a fogyasztásunkat, és a kibocsátásunkat, mert ez a mi felelősségünk, és mert a Földet és az embereket is védjük ezzel. A sikereinkből, és a kudarcainkból tanulnunk kell, és ki kell választanunk, hogy mi működik, mi nem.
5. Használd, és értékeld a megújuló forrásokat, és szolgáltatásokat.
A megújuló erőforrások azok, amik pótolják a visszafogott fogyasztást. Fenntartható erdők, vagy halászati gyakorlat. Vagy egy gyümölcsöst úgy telepíteni, hogy a tápanyagokat a vízáramlás felülről lefelé sodorja, így a lejtő aljára is jut.
6. Mindent hasznosíts!
Ez azt jelenti, hogy a „hulladékot” rendszerünk egyik helyéről áttesszük a másikra, hogy tápláljuk. Vagyis komposztálunk, a szennyvizet tisztítjuk, újrahasznosítjuk, megjavítjuk, másra használjuk elromlott dolgainkat. Csökkenteni, újrahasznosítani, megjavítani. Jelenti azt is, hogy nem pazaroljuk az emberi munkaerőt kényszerítve őket veszélyes, és értelmetlen munkákkal. Bill Mollison szerint a szennyezés fel nem használt erőforrás.
7. Tervezz a mintáktól a részletekig.
A megfigyeléseink során rengeteg mintát vehetünk észre. Mint pl. hogyan folyik a víz a területünkön. Ezt kihasználva egy tóba vezethetjük. Vagyis a tervezést ezekre a mintákra alapozva végezzük.
8. Elkülönítés helyett törekedj az egységre.
Minél több kapcsolat van az egyes elemek között, annál produktívabb, ellenállóbb, fenntarthatóbb lesz. Ez a közösségekkel is így van.
9. Használj kisléptékű, lassú, és fokozatos megoldásokat.
Pl. kivágok néhány fát az erdő szélérő kerítésoszlopnak, és helyükbe diót ültetek, amik 10-12 év múva teremnek, de akár száz évig is élhetnek. De kerítésoszlop pótlására a ház köré ültetek fákat. Vagy beolthatjuk a fatönköket gombával, amik évekig teremnek. Ezek példák a hosszú játékra, hogyan használjuk a kicsi, és lassú alapelvet.
10. Használd, és becsüld a sokféleséget.
A permakultúrás kertben van ház, veteményes, gyümölcsös, víztározó, komposztálás, szennyvíztisztítás, erdő, szélenergia, állatok, tóban hal. A diverzitás a kulcs mozzanata a permakultúrának. Meg akarjuk őrizni, konzerválni a természetes élőhelyeket, és az ember életterét a létezéséhez szükséges bőséges javakkal. A diverzitás is fenntarthatóságot jelent. Ha a rendszer egy eleme kiesik, vannak mások, mik viszont bőségesek.
11. Becsüld meg a szegélyeket, és hasznosítsd a peremterületek adta lehetőségeket.
Sövények, fasorok, erdősávok eltérő élőhelyek határvonalain mindkét élőhely élőlényeit vonzza. Így ott nagy az élőlények változatossága. Ezekkel nagyobb produktivitású rézseket hozhatok létre.
12. Figyeld a változást, és használd kreatívan.
Ha pl. lelassítjuk a víz áramlását egy lejtőn mulcsozással, növényzettel, olyannyira, hogy a lejtő alján akár mocsár is keletkezhet. Beavatkoztunk a rendszerbe úgy, hogy egy nem várt, nem tervezett jelenséggel találjuk szembe magunkat. Ezt használjuk fel kreatívan. Ültessünk nedvességet kedvelő növényeket.