Kertlátogatási tudnivalók

2010-ben vettük a házat Pátyon. A telek mérete 547 nm. Akkor a kert teljesen elhanyagolt volt, tyúkólak voltak rajta, de nem használták. A tyúkólakat lebontattuk, majd elkezdődött egy teljes felújítás. 2012-ben költöztünk be. Tele volt a telek építési törmelékkel, megmaradt faanyaggal, szeméttel. A területet ki kellett tisztítani, majd elkezdtük a kertépítést. 49 évesen lett végre saját kertem, nagy lelkesedéssel fogtam a munkához. Térköveztem, fákat növényeket ültettünk, de nem volt tervünk. Akkor még – nemrég kikerülve a Kertészeti Egyetemről –  a „hagyományos” vegyszeres kertészkedést űztem.  Kezdettől fogva volt némi zöldségem. A paradicsomból már akkor rengeteg termett. Később kezdtem átállni a biokertészkedésre. Majd 2018-ban találkoztam a permakultúrával, és elvégeztem egy permakultúra tervezői képzést (PDC). Ezután kezdtem el a kertet permakultúrás szemmel építeni.

A ház mérete kb 100 nm. A többi rész különböző célokat szolgál. A fő részei: előkert, hátsó pihenőkert (ezek inkább díszkerti részek), és a hátsó veteményes, mini erdőkert, növényházzal. Az északi oldalon van a komposztáló, esővíz gyűjtő tartály. Komposzt, és ágdarálék deponáló helyként szolgál.

A kert benapozottsága nem túl ideális. Délelőtt az ÉK-i oldalt süti a nap. Kb 10-11 körül lesz napos a DNY-i oldal, ahol a zöldségek, gyümölcsfák vannak. A szomszéd házak, és a saját házunk is beárnyékol sok területet. Így a legtöbb része a kertnek félárnyékos, teljes napot sehol sem kap. A hátsó veteményes kert a napfényigényes zöldségeknek nem túl ideális. Nekik 6-9 óra kellene napsütés minimum, nálunk a 6 óra is csak nagyon kis területen érvényesül. Kezdetben beültettük közepes méretű gyümölcsfákkal a hátsó kertet, de lassan beárnyékoltak mindent, így a legtöbbet kivágtuk. Helyettük sok oszlopos, vagy törpe fát ültettem. Ezeket most tesztelem, melyik bírja a körülményeket. Növényvédelmet direktben gyakorlatilag nem használok, még biokertekben használt szereket sem. A legnagyobb növényvédelmi problémák jelenleg: a lisztharmat az uborkákat támadja meg rendszeresen, két talajtakaró rózsámat, és a goji bogyót, és néhány dísznövényt. Súlyos fertőzés esetén kéntartalmú szerrel kezelem maximum egyszer egy évben őket. A kén a ragadozó atkákat is pusztítja, de atka problémám még sosem volt. A talajnak nem árt, amiben egyébként is kén hiány mutattak ki, de savasítja is kissé a meszes talajt. A monília a másik. Ez a gyümölcsfákat támadja, főleg a barackokat, almát. Van egy nagy cseresznyefánk az minden permetezés nélkül sok gyümölcsöt ad, nincs komoly növényvédelmi problémája. Pl. 2024-ben még „kukacot” is alig találtunk benne. A zöldségeknél a káposztaféléket támadják a hernyók, földibolha, ezek ellen rovarhálóval védekezem. 2023-ban a spanyol csiga megjelent a területen, de feltételezhetően a kert magas biodiverzitása miatt nagy kártétele nincs, igaz esténként „ellenőrző” kőrútra megyek. Más csigákkal nincs probléma. Igaz amit lehet palántázok, és az ágyásokban csak komposzttal mulcsolok a csigák miatt. A veteményest az Őry Barnabás féle biointenzív módszerrel művelem. Ez segít a terület maximális kihasználtságában.  Fix emelt ágyásrendszer van, csepegtető csövekkel. Az ágyásokra 5-10 cm komposztot terítek minden évben. Ez minden tápanyagszükségletet biztosít, lazítja a talajt, táplálja a talajéletet. Ha szükséges granulált marhatrágyát is használok. 2015 óta nem ásom, nem kapálom a talajt. A komposzt hatására az extrém kötött talaj (néhol 70-es Arany féle kötöttség) megfelelően fellazult. Vetés, palántázás előtt csak egy gyors ásóvillázásra van szükség. Egyelőre nem tudom a komposzt igényemet saját magam megtermelni, minden évben 3-5 m3 jó minőségű komposztot vásárolok, ami sajnos nem olcsó szállítással együtt. Ebből remélhetőleg egyre kevesebb kell majd, de tervezem növelni a saját előállítású komposzt kapacitásomat is több Jonsons-SU komposztáló felállításával, amit ágdarálékkal, és lótrágyával tervezek megtölteni. Ezeket közelebbről, olcsóbban lehet beszerezni. A veteményesen kívüli részeket ahol szükséges mulcsolom főleg ágdarálékkal, vagy kerti zöld hulladékkal. Alkalmazom a chop and drop (visszavágni a növényt, majd mulcsnak a talajra dobni) módszert is. A talaj a kertben sehol sem csupasz, Mindent növényzet borít, ahol még nem, nőtte be, ott ágdarálékkal van lemulcsolva. Ez egyrészt esztétikus, másrészt megakadályozza a párolgást, javítja a talajéletet, elnyomja a gyomokat. A veteményes ágyásokban a sűrűbb ültetés hatására a megnőtt növények árnyékolják a talajt, így elnyomják a gyomokat, csökkentik a párolgást. Az ágyások szélességét sajnos nem a biointenzív termesztésnek megfelelően 70-80 cm szélesre alakítottam ki annak idején, hanem hagyományosan 120 cm-esre. Így nehezebb egy rovarhálót elhelyezni. Viszont mivel a tapasztalat szerint az ágyásokban a növénytársításoknak nem tulajdonít a biointenzív termesztés nagy jelentőséget, így az ágyások vetési szélességét csökkentettem, és a szélekre ültetek virágokat, egyéb védő növényeket. A rovarhálót is 70-80 cm szélesre telepítem. Az ágyások között fűszernövények, virágok, aromás illatot árasztó növények vannak, amik a biodiverzitást adják, megzavarják a kártevő rovarok szaglását, a hasznosakat meg bevonzzák. Ilyenek pl. a citromfű, istenfa (Artemisia abrotanum), macskagyökér, menta, boldogasszony tenyere (levelével illatosít), fehér üröm, egynyári üröm stb. A kertben állandóan átható kellemes illatok terjengenek. Rengeteg a beporzóbarát virág, Az ágyások között az utakat mulcs, vagy fehér here, vagy egyéb gyomnövények takarják. Van egy mini erőkert is, amiben az erdőkert 7 szintje közül 6 megtalálható. Alacsony, oszlopos, vagy törpe gyümölcsfák, cserjék (ribizli, egres, málna, szederfajták, stb.), lágyszárú évelők, talajtakarók, kúszónövények, pl. jamsz gyökér, gyökérnövények, pl. csicsóka található. Telepítettem néhány N kötő növény is mint a borsófa, vagy a keskenylevelű ezüstfa, főleg abból a célból, hogy dugványként a gyümülcsfák mellé ültetve kísérő növények legyenek, amik a N tápanyagot adják. De ilyen kis kertben ezek jelentősége kicsi, nem használtam ezt a megoldást.

Öntözéshez gyűjtöm az esővizet kb. 2 m3-t. Megoldható, hogy ha az esővíz elfogy, akkor kútvízzel, vagy ha az sincs, csapvízzel öntözzek. Van egy ásott kút, de sajnos 10 év alatt felére csökkent a vízoszlopa. Erre a kútra alapozva építettem egy gyep öntöző rendszert, de ezt már nem tudom, de nem is akarom működtetni. 4 féle csepegtető öntöző rendszer van a kertben, de alkalmazom a gravitációs öntözést is. Ezeket bemutatom. A gyepet, mivel nem öntözöm, felülvetettem fehér herével. Ez nem szárad ki a nagy melegben, N-t köt, így tápanyaggal is ellátja a talajt. nyíráskor magasan hagyom, de meghagyok nyíratlan foltokat is. Így öntözés nélkül is általában szép zöld a gyep . Még gyomnövények is beköltöztek, ezeket is meghagyom, mint pl. a pitypang, cickafark. A vízgyűjtő tartályokba esőlopó tölti a vizet. Ez megakadályozza a túlfolyást. Hogy hogyan, ezt is bemutatom.

A talajt tekintve is kedvezőtlen a kert adottsága. Mint említettem extrém kötöttségi értékeket is mértek. Ezen kívül közepes mésztartalmat, sőt kis mértékű szikesedést is kimutatott a talajvizsgálat. A ph érték 7.5-8 körül mozog, tehát ez sem ideális. A komposzt azonban csodákat tud művelni, némileg kiegyenlíti ezeket a kedvezőtlen hatásokat. A meszes talajt jelzi, hogy málna, szamóca, kivi telepítésekor levélsárgulásos tünetekkel néztem szembe. Így ezeket a növényeket újra kellett telepítenem úgy, hogy savanyú tőzeget kevertem a talajba, vagy vastartalmú levéltrágyával permeteztem őket, és sok komposztot kevertem a talajba. Úgy tűnik ezt meghálálták, mert eltűntek a sárgulási tünetek, a kivi is erősen hajt, bár még nem terem 4. évesen.

2021-ben egy kis tavat is építettem. Kb. 3 m3-es a térfogata. Sokféle vízi növény került bele, és halak is. A kertben folyamatosan jelen vannak a zöld varangyok, de más fajt is láttam már benne. 4 féle szitakötő faj jelent meg körülötte. Az esővíz egy részét a gyűjtőtartály után a tóba vezetem. Túlfolyót is építettem a tóba, ami a vizet a növényházba továbbítja dércsövekbe. Így némileg nedvesíti a növényház talaját. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy ősztől tavaszig öntözés nélkül teremnek benne hidegtűrő növények, mint pl. a spenót, rukkola, mizuna, téli porcsin, borsó, stb.

Bontott anyagokból építettem egy polikarbonát üvegházat. Ebbe kerülnek a palánták, amiket a lakásban fénycsövek alatt indítok. Amikor már elérik a megfelelő fejlettséget, kikerülnek a növényházba. Itt egy belső polikarbonát dobozt építettem, ami jóval kisebb térfogatot fog körül. Ezt egy hőlégbefúvóval fűtöm úgy, hogy ne legyen benne fagy. Ezt egy termosztát vezérli. Minden elektromosság tetőre telepített napelemek segítségével termelődik. Építettem egy trágyafűtésű palántázót is, 2025-ben lesz kipróbálva.

A kert lassan kezd beállni. Az egynyári növények adják a legtöbb munkát. Próbálom ezt csökkenteni, keresek évelő zöldségeket. Van néhány a kertben, mint pl. rebarbara, sóska, spárga. Néhány elveti saját magát, mint a mángold, az új zélandi spenót. Több különleges növénnyel is próbálkozom mint a kivi, datolyaszilva (2024-től már terem), indián banán, gránátalma. Több mint 130 évelő növényfaj van a kertemben, nagy részük ehető. Szezon alatt majdnem önellátók vagyunk zöldségekből (4 fő) annak ellenére, hogy vegetáriánus étrendet követünk. Krumplit nagy helyigénye miatt nem termesztek. Sőt, még felesleg is akad, ilyenkor eladásra is tudok kínálni zöldségeket, palántákat. Gyümölcsökből nincs nagy mennyiség. Legjobban a bogyósok teljesítenek, piros ribizli, fekete ribizli, fehér ribizli, josta, egres félék, 10 fajta málna, szeder. A gyümölcsfák nagy része még fiatal, a legtöbb oszlopos, vagy törpe. Keresem folyamatosan az ellenálló fajtákat. Amelyik nem tudja magát megvédeni, az sajnos nem maradhat meg. Télire hagymát, fokhagymát, céklát, pasztinákot, sárgarépát tudok tárolni.

A permakultúrás szemléletű kertészkedés a kerti tudás teljes átalkítását igényli. Ez egy holisztikus szemléletű rendszer, amiben mindennek fontos helye van. A „kártevő” nem „kártevő” többé, hanem a rendszer aktív része, ami nélkül a rendszer nem működik stabilan. Igaz ez a csigákra, a tetvekre, a vízre, az árnyékra, a szélre, a madarakra, sorolhatnám. De mitől permakultúrás egy kert? Van 3 etikai alapelvünk, és 12 másik, ami jellemzi a permakultúrás kertet. Minél inkább megvalósítjuk ezeket, annál közelebb vagyunk a célunkhoz. Vannak ezen kívül jó gyakorlatok is, mint a mulcsolás, a komposztálás, a vízmegőrzés,szélkerék, napelem, erdőkert, tó, polikultúra, fűszerspirál, stb. Ezek hozzásegítenek, hogy az alapelveknek megfelelően alakítsuk a kertet. Amit az én kertemben meg tudtam valósítani:

• a biodiverzitás: stabilitást, rugalmasságot ad.
• vízmegőrzés: nem kell ecsetelnem, hogy a klímaváltozás miatt mennyire fontos szempont
• komposztálás: a talaj javítása, megőrzése, műtrágyák kiváltása, egészséges növények miatt fontos
• napelem: gyűjtsük, és tároljuk az energiát, ez az egyik alapelvünk is
• tó: a vizes élőhelyek növelik a stabilitást, a biodiverzitást
• A Föld védelme, az emberek védelme: Azt tegyük, ami a Földnek, és az embereknek is jó: nem vegyszerezünk, nem műtrágyázunk, védjük, helyreállítjuk a talajt, az őshonos ökoszisztémákat. Föl kell tennünk magunknak a kérdéseket amikor kertészkedünk: Csinálunk-e valami olyasmit, ami árt a Földnek, vagy az embereknek? A vegyszeres permetezés, műtrágyázás,  pl. ilyen. Visszaforgatjuk-e a kertből kivett javakat a kertbe? Pl. a kertből származő jövedelmet nem valami környezetszennyező tevékenységre fordítjuk-e? Visszaforgatom a szerves anyagot, magot fogok, táplálékot, ritkábban árut veszek ki a kertből, az ezzel nyert energiával, anyagi javakkal tartom fenn.
• A permakultúrás kertben nagyon fontosak a kapcsolatok. Minden elemnek vanna igényei. mint pl. víz, tápanyag, védelem. És minden elem szolgáltat valamit, amit a másik használ. Ezekre kell odafigyelni. Egy hagyományos kertben nem kapcsolódnak tudatosan az elemek. Gyakran egyik elem távol van a másiktól, így nem tudnak kapcsolódni. Pl. a tyúkudvar, és a kert. A tyúkoknak élelem kell, ami a kertben megvan. Növények, rovarok, magok, amiket csipegetnek. A kertnek meg szüksége van a trágyájukra, a kártevők, gyomok tisztogatására. Ezért kell őket közel helyezni egymáshoz. Nálam sajnos nincsenek háziállatok, a kis terület miatt ez hiányzik. Tehát a következő kérdés, hogy vannak-e kapcsolatok, és ezek zártak-e? Sajnos nálam van ilyen. A komposztot, mulcsot kívülről hozom, törekednem kell arra, hogy minél többet állítsak elő ezekből saját magam.
• Törekedni kell a hatékony munkavégzésre, ami energiát spórol. Ezért osztjuk zónákra a permakultúrás kertet, hogy a leggyakrabban látogatott részek közel legyenek a házhoz, míg a kevésbé látogatottak egyre távolabb. Nálam 2, max 3 zóna van, mert kicsi a kert, nagyobb a jelentősége a zónáknak nagyobb kerteknél.
• Rugalmasság: a fő funkciók legyenek redundánsak, így ha valami kiesik, egy másik elem pótolhatja. Pl. a víz biztosítása különböző forrásokból. Nálam van kút, esővíztároló, de végső esetben a kis tó is szolgálhatja a víz szükségel kielégítését. Vagy a sokféleség biztosítja, ha egyik termény kiesik, időjárás, vagy „kártevők” miatt, más termény tudja ezt pótolni. Tehát fel kell tenni a kérdést, hogy vannak-e beápített redundanciák a kertben, hogy zavar esetében tudjon működni?

Ezek alapján a kertlátogatás után mindenki eldöntheti, hogy merre haladok a megvalósításban.

A kert folyamatosan fejlődik. A permakultúrás módszer, gondolkodásmód nálam bizonyított. Szívesen megmutatom bárkinek aki érdeklődik iránta.